6. fejezet

Szerencsére, hogy nem kaptam büntit a szüleimtől, így semmitől sem vagyok eltíltva. Mivel anya pszichológus, úgy gondolja, hogy semmit sem lehet megoldani azzal, ha a gyereket megbüntetik. Ennek ellenére rossz kedvvel ébredtem. Egészen a suliig a Fall Out Boy I don't care című számát hallagattam. Mikor beértem az osztályba csendesen köszöntem és leültem a helyemre. Nem volt kedvem senkivel sem beszélgetni, így elővettem a földrajz füzetem és átnéztem az új leckét. Bálint észrevette, hogy valami bajom van és odajött hozzám. Leült Veca helyére, mivel ő még nem érkezett meg.
- A karó miatt? - utalt a tegnapi egyesemre tesiből.
- Amiatt is.
- Na és mi a másik ok, amiért annyira rossz kedved van?
- Az a barom. - nem volt kedvem kiejteni annak a nevét, aki elrontja a napjaimat.
- Márkra gondolsz? - nevetett fel, pedig semmi vicceset nem mondtam.
- Ki másra?!
- Ne már! Márk néha tényleg bunkó, de ha jobban megismernéd, akkor te is bevallanád, hogy jófej.
- Azt kétlem. - ráztam a fejem.
- Addig is muszáj elviselned! Tudod, a zene duett... - kacsintott rám és visszaült a helyére.
- Kösz, hogy emlékeztetsz! - mondtam gúnyosan.
A földrajz óra gyorsan eltelt. Új leckét vettünk, s közben a diákok is belekapcsolódtak a témába. Leginkább Bálint. Húú! Nem is tudtam, hogy ennyire okos. Azt hiszem, ha kicsit megerőltetné magát tanulás terén, akár osztály első is lehetne.
- Képzeljétek! - kiáltotta el magát Gömbi, miután kiment a tanár. - Detti egyik idióta folyóiratában kitöltöttem egy tesztet és az jött ki, hogy rám a Zac Efron féle pasik buknak. - röhögte el magát, az osztály pedig követte a példáját.
- Hé! Nem is idióta ez a folyóirat! - vinnyogott Detti.
- Az nem lehet! - szólalt fel hangosan Karola - Az nekem jött ki! Te biztosan csaltál a kérdéseknél!
- Szerintem pedig hasonlítunk, azért jött ki ugyanaz a válasz. - vicsorgott Gömbi.
- Én nem hasonlítok rád! - mondta dühösen a göndör.
- Ne vitázzatok! Ki lehet deríteni, hogy tényleg hasonlítotok-e, vagy csak véletlen ez az egész. Töltsetek ki mégegy tesztet! - mondta a megoldást Kata, mire a többiek helyeslően bólíntottak.
Ez csak a következő szünetben következett be, mivel becsengettek. Észre vettem, hogy miután megszólalt a csengő Boti és Lóri helyet cseréltek.
- Ti mért cseréltetek helyet? - kérdeztem.
- Felelnem kell irodalomból. - mondta Lóri. Onnan tudom, hogy ő Lóri, hogy különböző ruhájuk van és megjegyeztem.
- És?
- Boti már felelt ebből a leckéből. Négyest kapott és most lefelel megint, helyettem. - magyarázta mostaztánmenőkvagyunk vigyorral.
- Lóri pedig felel helyettem kémiából. - száll be a csevegésbe Boti is.
- Most igazán írigy vagyok az egypetéjű ikrekre. - mosolyogtam.
Észre sem vettem, hogy az osztálytársaim mennyire feldobták a napomat. Már rossz kedvem sincs.
Irodalmon két személy felelt. Boti (Lóri nevében) és Eli. Mindketten négyest kaptak. Szüneten pedig kiderült a második teszt eredménye. Karolának és Gömbinek megint ugyanaz az eredmény jött ki. Persze megint vitatkoztak pár percet, utána pedig Karola átírta a válaszait.
A fizika óra számomra meglepően kellemesen telt. Feladatokat oldottunk. Egyet én is megoldottam a táblán, helyesen. Matekon dogát írtunk. Úgy éreztem, hogy mindent sikeresen megoldottam. Vecának is segítettem, de nem tudtam az egész feladatot lediktálni neki, mivel a tanár figyelt. Töri óra elején új leckét vettünk. Meglepően csupán fél oldalt írtunk. Az óra második felében elfoglalhattuk magunkat. Én elkezdtem olvasni a Hex Hall második részét, a Démonüveget. Egyik kedvenc könyvem lett. Veca zenét hallgatott. Ha jól hallottam, akkor One Directiont. A többiek értelmetlen dolgokkal töltötték a hátramaradt időt, kivéve a stréberek. Ők szokás szerint tanultak.
És következett a kínkeserves zene óra. Nem gondoltam volna, hogy ez a tantárgy lesz az, amit utálni fogok, mivel imádok énekelni. Persze csak akkor, ha egyedül vagyok.
A zeneteremben ugyanoda ültem, ahova legutóbb. Az utolsó előtti sorba Veca és Áron mellé. És természetesen Márk is ugyanoda ült, a hátam mögé. Úgy tettem mintha nem is látnám, átnéztem rajta. Áronnal beszélgettem, amíg be nem jött a tanár. Az Ódaát Boody Mary-s részét tárgyaltuk, mikor a hátam mögül egy lesajnáló "pff" hangot hallottam. Úgy tettem, mintha nem is hallottam volna, pedig nagyon zavart. Áron dühösen hátra nézett, de én elkezdtem beszélni neki valami értelmetlen dologról, csak azért, hogy ne csináljon botrányt. Majd bejött a tanár. Beírta a hiányzókat, majd belekezdett az órába.
Először népdalokat énekeltünk, de hamar meguntuk és megkértük, hogy énekeljünk valami modernebbet. Magyar és angol ismertebb zeneszámokat énekeltünk karaokéval, mivel van egy számítógép is a teremben. Én csendesen énekeltem, nem akartam, hogy bárki is hallja a hangomat. Szégyenlek mások előtt énekelni, pedig azért annyira nincs rossz hangom. Legalábbis azt hiszem. Más véleményét nem tudom kikérni, mert csak kiskoromban énekeltem mások előtt.
- Amíg el nem felejtem! - jutott hirtelen valami eszébe a zenetanárnak - Mindenki diktálja le, hogy mit fog énekelni a duettpartnerével!
Csak ez hiányzott! Erről semmit sem beszéltem Márkkal. Abban reménykedtem, hogy megenyhül a tanár szíve és valakivel partnert cserélhetek. Bárkivel!
Megtudtam, hogy a két stéber, vagyis Ervin és Erzsó együtt fog énekelni. Az ikrek is természetesen együtt. Kata Elivel, Netti Karolával, Orsi Mónival, Lilla Dettivel (!), Tomi egy tizenegyedikessel, Bálint Árminnal és Veca Gömbivel. A két legutolsó nem tudom, hogy hogyan 'találtak egymásra', de ez vicces lesz.
- Gombós Lajos és IllyésVeronika?
- Gusttavo Lima - Balada Boa. - mondta Veca, mire mindenki furán vagy mosolyogva nézett rá és partnerére.
- Mebírkoztok a szöveggel? - kérdezte a tanár.
- Persze! Profi portugálosok vagyunk. - vágta rá Gömbi.
- Rendben. - hagyta rájuk. Megkérdett még pár tizenegyedikest, utána megint visszatért hozzánk. - Lakatos Odett és Szabó Lilla?
- AC/DC - Highway to hell. - mondta Lilla.
- Detti, te most komolyan AC/DC-t fogsz énekelni? - kérdezte elképedve Tomi.
- Azt mondta Lilla, hogy annyira nem nehéz. - vonta meg a vállát a szőke lány. Szerinem nem ismeri ezt az együttest.
- Annyira tényleg nem. - mondta Tomi gúnyolódva, de Detti ezt nem vette észre.
A többiek eléggé normális zenéket választottak, kivéve Erzsót és Ervint. Őszintén nem ismertem azt az előadót, akinek feldolgozzák egyik számát.
- Nemes Anna és Horváth Márk? - erre lesütöttem a szemem és úgy válaszoltam.
- Nem választottunk.
- Nemsokára egyeztetünk, tanár úr! - szólalt meg a hátam mögött Márk.
- Jövő hétre válasszátok ki, mert ha nem egy egyessel gazdagítalak mindkettőtöket. - bólíntottam, majd nemsokára kicsengettek.
Felvettem a táskámat és Vecával meg Áronnal kifele indultunk.
- Annácska! Van valami tipped? - állt meg előttem Márk.
- Ja, a Barbie Girl. - mondtam szarkasztikusan.
- Jó. Majd én éneklem Barbie, te meg Ken részét.
- Megegyeztünk. - próbáltam annyiban hagyni a beszélgetést.
- Na ide figyelj. Nem szeretnék pont zenéből megbukni, van elég bajom a kémiával. - kezdte komolyan, amin elcsodálkoztam. - Szóval péntek délután gyere át és majd ott megbeszéljük. - itt Áronra nézett, aki látszólag nem repesett az örömtől.
- Rendben! De nem tudom a címed.
- Majd átküldöm chaten. - kacsintott rám. - Majd beszélünk Annácska! - és elment.
- Komolyan át fogsz menni hozzá? - kérdezte hitetlenkedve Áron.
- Nincs más választásom. - sóhajtottam.
- Majd én beszélek a tanárral és megkérem, hogy hadd cserélj Marcival! - ajánlotta fel.
- Nem fogja megengedni. Már kérdeztem. - mondta Veca. Erről nem is tudtam, de ez írtó jól esett.
- Nagyon kedvesek vagytok, de úgy tűnik, hogy muszáj lesz elviselnem Márkot pár hónapig. Amúgy is, Marci a legjobb haverod. Szemétség lenne tőlem elválasztani a legjobb haverokat. - próbáltam mosolyogni.
Hárman indultunk haza. Miután Veca levállt, Áron hazáig kísért, pedig ő nem is arra lakik.
Este Márk elküldte a címét chaten, ahogy mondta.
Nem akarok Márkékhoz menni!!!